Kókuszdió termelés

kókuszrost - ProHorto Kft.

(Cocos nucifera), a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó növényfaj, a trópusok egyik legfontosabb kultúrnövénye. Karcsú, kiszélesedő aljú, hajlott törzse eléri a 25 m-es magasságot, csúcsát hatalmas, szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona díszíti. Az érett termések tojásdad vagy ellipszoid alakúak, 30-45 cm hosszúak, 10-20 cm szélesek. A nagy, egymagvú csontárt rostos termésfal veszi körül. A kemény csonthéjon belüli tér nagy részét a táplálószövet (endospermium) teszi ki, ennek a csontárhoz tapadó része húsos, közepe folyékony.
A kókuszdió nem süllyed el a vízen, ezért az óceáni áramlatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a növény a trópusokon sokfelé elterjedt. Őshonosságát nehéz megállapítani, hazája valahol Hátsó-Indiában, a Maláj-félsziget táján lehetett. Az európaiak közül Marco Polo írta le elsőként a kókuszpálmát. A kókuszpálma legjobban a tengerhez közeli, 1-2 m-rel a dagály szintje felett fekvő magas talajvizű és bőséges csapadékú területeken terem. A világ kókusztermelésének legnagyobb részét kis kiterjedéső, helyi ültetvények adják. A kókuszpálmát héjazatlan, érett terméseivel szaporítják. A faiskolában a diókat lapos felükkel lefelé, egymáshoz közel a talajra fektetik, és majdnem teljesen betakarják földdel. A magoncokat 4-10 hónap elteltével egymástól 8-10 m-re kiültetik a szabadba. A kókuszpálmák első termésüket 5-6 éves korukban hozzák, a teljes termés 15 éves korukban várható. A terméséréshez 1 teljes év szükséges, egy fa egy évben 50-100 darabot is teremhet. A fák hozama kb. 50 éves korukig gazdaságos.
A leszüretelt kókuszdió szárított belsejét koprának nevezik. Ebből sajtolják a kiváló minőségű kókuszolajat. A világ vezető kopratermelői a Fülöp-szigetek és Indonézia; a Csendes-óceán déli részén ez az egyik legfontosabb kiviteli cikk. Bár a kókuszdió legnagyobb felhasználói a nyugati világ iparosodott országai, termőterületén a növényt még változatosabban és nagyobb mértékben hasznosítják. Az indonézek szerint a kókuszt annyiféleképpen lehet felhasználni, ahány nap van egy esztendőben. Az ehető magfehérjén és a zölden szedett termés levén kívül a termés leghasznosabb része a sós vízzel szemben nagyon ellenálló kókuszrost, amelyből kötelet, szőnyeget, kosarat, kefét és söprűt készítenek.

kókuszrost - ProHorto Kft.

A kókuszrost a a kókuszpálma rostos terméshéja. A durva, merev, vörösesbarna rost lignintartalmú, 0,03-0,1 cm hosszú, 10-25 mikrométer átmérőjű kisebb fonalakból épül fel. A kertészeti célú kókuszrost-feldolgozás központja India és Srí Lanka.