Felhasználók
A kókuszroston való termesztés térnyerése az elmúlt esztendőben, jelentős mértékben növekedett a zöldség- és dísznövénytermesztők körében is.
A kókuszrostot a zöldségtermesztésben főként:
- paradicsom
- paprika
- uborka
- görögdinnye és sárgadinnye palántanevelésében
- valamint szinte valamennyi hidrokultúrás zöldségnövény palántanevelésében
dísznövénytermesztésben:
- gerbera
- rózsa
- szegfű
- liliom
- valamint faiskolákban földkeverék készítésekor
gyümölcstermesztésben:
- szamóca
- gyümölcsfák konténeres termesztésénél használják
Az ügyesebb zöldségkertészek már palántanevelésben is ugyanazon rostot felhasználva cserepezték ki a fiatal növényeket vagy rendelték meg a palántanevelőtől.
A téli palántanevelés során már jelentős különbséget lehetett realizálni, ugyanis nem volt szükség a fiatal növények sűrű tápoldatozására, mert jól tartotta a kijutatott tápoldatot, ezáltal nem kellett folyamatosan lehűteni növényeket. Megfigyeltünk egy gyorsabb begyökerezést már a palántanevelés során, valamint folyamatosan magasabb hőmérsékletet lehetett tartani a közegben, ami egy dinamikus növekedést eredményezett. Sokkal „mokányabb” palántát lehetett nevelni a téli fényszegényebb időszakban is.
Ezt követően a palántákat vagy rátették a kókuszrostra vagy beleültették. Fontos megjegyezni, hogy a cserepes palánta közegét nem szabad kiszárítani ültetés előtt, hanem nedvesen tartva jobban csúszik ki ha beültetésre kerül a palánta.
Ugyanazon közeg használata fontos lehet, hogy ne szakadjon meg a dinamikus növekedés.
A korai kiültetés esetén fontos, hogy a kiszárított közeget könnyen újra lehetett nedvesíteni, mivel a kókuszrostnak meglehetősen jó a kapillaritása. Mindezek figyelembe vételével nem nyúltak meg a növények. A magasabb EC tartása fontos volt a téli palántanevelésben, valamint az indító tápoldatozásban is. A fényszegény időszakban a ritka, nagyobb adagú öntözéseket tartotta mindenki szem előtt. A kicsepegtetett tápoldat mennyisége növénytől, valamint termesztő edény típusától változhat. A balkonládában közel azonos csepegtetési irányelvet lehetett követni, mint a kőzetgyapotos termesztés esetén. A gyorsabb növekedés mellett egy szerteágazóbb gyökérzet jelentős puffert biztosított a növények számára. A kókusz nem marad túl nedves köszönhetően a kedvező drénkapacitásának, így a fényszegény időszakokban kevesebb gondot okoz a termesztés. A kókuszban található szerves CEC komplexhez számos tápanyag kötődik, és így nem mosódik ki könnyen - ezáltal 20-30%-os a műtrágyamegtakarítás. Ez a megtakarítás főként a nyári időszakban realizálódik ugyanis a felhalmozódott sókoncentráció miatt alacsonyabb EC megtartása mellett is sikeresen terem folyamatosan a növény, valamint kevesebb a szerves közegben az elfolyó drén mennyisége.
Fontos megjegyezni, hogy a könnyebb termesztés és környezetbarát technológia egyre fontosabb lesz. Ezáltal ahogyan a világon is folyamatosan növekszik a kókuszrost felhasználása ugyanígy Magyarországon is fontos szerepet kap a gyökérrögzítő közegek széles tárházaban.